A Google leírta, mi számít fő tartalomnak, és milyen négy szempont alapján ítélik meg

A fő tartalom (main content) a Google meghatározása szerint a weboldalnak minden olyan része, amely közvetlenül segít az oldal céljának elérésében. Az EOT/SA az a négy szempont (erőfeszítés, eredetiség, tehetség vagy szakértelem, pontosság), amely alapján a keresési minőségértékelők a fő tartalmat értékelik. Mindkettő 2026. október 1-jén került be a Google hasznos tartalomról szóló útmutatójába.

Mi került be a Google útmutatójába?

A Google a hasznos, megbízható, emberközpontú tartalomról szóló Search Central-útmutatóját 2026. október 1-jei dátummal két új résszel bővítette. Az egyik leírja, mit tekint a Google fő tartalomnak (main content). A másik négy minőségi szempontot nevez meg, amelyeket a keresési minőségértékelők a fő tartalomban vizsgálnak. Ezt a négyet a szakma azóta EOT/SA-ként emlegeti.

A változást a Search Engine Roundtable vette észre október 2-án. Ugyanazon a napon frissült az AI-val készült tartalomról szóló útmutató is, amelyről külön cikkben írtunk. A kettő együtt elég világos üzenet, szóval érdemes egyben olvasni őket.

Egy dolgot előre tisztázok. Ezek a fogalmak eddig is ott voltak a minőségértékelők több száz oldalas kézikönyvében. Újdonság az, hogy most a nyilvános, mindenkinek szóló útmutatóba is bekerültek, rövid, érthető formában. Vagyis a Google nem talált ki új szabályt, inkább kiírta a táblára azt, ami eddig a tanári asztal fiókjában volt.

Mi számít fő tartalomnak?

A Google meghatározása szerint fő tartalom az oldalnak minden olyan része, amely közvetlenül segít abban, hogy az oldal elérje a célját. Az útmutató a fő tartalom minőségét az oldalminőség megítélésének egyik legfontosabb tényezőjeként írja le. Öt példát hoz, és ezek közül kettő szerintem sokakat meg fog lepni:

• A szöveg és a média. A cikk, a képek, a videó, a hanganyag.
• Az interaktív funkciók, például egy kalkulátor, egy online eszköz, egy játék vagy egy beépített kereső, ha az oldal célját szolgálja.
• A felhasználói tartalom: fórumhozzászólás, vásárlói értékelés, komment.
• A fülek mögé rejtett vagy lenyitható részek, mint a termékspecifikáció, a biztonsági figyelmeztetés vagy az értékelések egy webshop termékoldalán, amelyeket a látogató csak egy kattintás után lát, a Google viszont ugyanúgy a fő tartalom részének tekint.
• Az oldal címe és a címsorok.

A lenyitható fülek és a vásárlói értékelések a meglepő pont. Sok webshopban ezek a legelhanyagoltabb részek: a specifikáció a gyártótól bemásolt táblázat, az értékelés-fül meg üres. Az útmutató alapján ezek ugyanúgy számítanak, mint a termékleírás.

És mi nem fő tartalom? Az útmutató ezt nem sorolja fel külön, de a definícióból elég jól kiolvasható: a menü, a lábléc, a sütisáv, a hirdetések. Ezek kellenek, persze, csak nem ezek miatt jön az olvasó.

Mit jelent az EOT/SA?

Négy szempont kezdőbetűiből áll össze. A Google megfogalmazásában a minőségértékelők arra vannak kiképezve, hogy ezeket a fő tartalom alapvető tulajdonságaiként értékeljék:

1. Erőfeszítés (Effort): mennyi emberi munka ment a tartalom elkészítésébe, vagy az azt működtető rendszerekbe.
2. Eredetiség (Originality): mennyire ad olyan egyedi információt vagy nézőpontot, ami más oldalakon még nem érhető el.
3. Tehetség vagy szakértelem (Talent or skill): látszik-e rajta az a hozzáértés, amely kielégítő élményt ad a látogatónak.
4. Pontosság (Accuracy): a YMYL-témáknál, vagyis ahol pénzről, egészségről, biztonságról van szó, a tartalomnak nagyon pontosnak és a szakmai konszenzussal összhangban lévőnek kell lennie.

Az első pontnál van egy apró, de fontos részlet. Az erőfeszítés nemcsak a szöveg megírására vonatkozik, hanem „az azt működtető rendszerekre” is. Egy jól megépített árkalkulátor mögött is lehet sok emberi munka, akkor is, ha maga az oldal szövege rövid. Ezt én kifejezetten jó hírnek tartom a kisebb cégeknek: nem a szószám a mérce.

Az eredetiségnél viszont nincs kibúvó. Ha az oldalad ugyanazt mondja el, amit az első öt találat, csak más sorrendben, akkor pont ebben a szempontban marad le. Kicsit sarkosan: a Google nem azt kérdezi, jó-e a szöveg. Azt kérdezi, miért kellene pont a tiédet megmutatnia.

Ettől közvetlenül változik a helyezésed?

Közvetlenül nem. A minőségértékelők nem rangsorolnak oldalakat: az ő értékeléseiket a Google arra használja, hogy lemérje, jól működnek-e a keresési rendszerei. Ezt a Google évek óta így kommunikálja, és az új szöveg sem mond mást.

Akkor miért érdekes? Mert a rendszereket arra hangolják, hogy azt az eredményt hozzák, amit a minőségértékelők jónak tartanak. Ha a Google nyilvánosan leírja, mit tartanak jónak, az gyakorlatilag egy célkeresztet ad a kezedbe. Pontosabban: nem garanciát, csak irányt. A szeptemberi spam-frissítés után különösen nem mindegy, merre indulsz el.

Mit jelent ez egy magyar KKV weboldalára?

Nézzünk három tipikus oldaltípust. A példák kitaláltak, de szerintem bárki ráismer.

Szolgáltatásoldal. Egy budapesti fogászat oldalán a „Fogfehérítés” aloldal három általános bekezdés, amit bármelyik rendelő kitehetne. Hiányzik belőle, hogy náluk hány alkalom az egész, mi a menete, kinek nem ajánlják. Ez fogászati téma, tehát YMYL. A pontosság itt nem extra, hanem alapkövetelmény.

Webshop termékoldal. A leírás rendben van, a „Specifikáció” fül alatt viszont egy gyártói táblázat ül, angolul, mértékegységek nélkül. Az új útmutató alapján ez is fő tartalom. Szóval ugyanúgy rontja az összképet, mint egy rossz leírás.

Blogcikk. Hétfő reggel valaki gyorsan összerak egy „10 tipp” cikket a témában, a meglévő találatokból. Nincs benne saját mérés, saját vélemény, egyetlen hazai példa sem. Erőfeszítés kevés, eredetiség nulla. Igazából ez az a cikktípus, amelyikre a négy szempont a legélesebben lecsap.

Mit érdemes most átnézni?

Nem kell mindent újraírni. Én ebben a sorrendben haladnék:

1. A pénzt hozó oldalak. Szolgáltatás- és termékoldalak, árak, feltételek. Itt a pontosság számít a legtöbbet, és itt fáj a legjobban, ha valami elavult.
2. A rejtett részek. Fülek, lenyitható blokkok, GYIK. Kattints rájuk egyenként, mintha vásárló lennél, és nézd meg, mi van alattuk.
3. A cikkek eredetisége: mi az, amit csak ti tudtok elmondani?
4. A szakértelem láthatósága. Ki írta, ki ellenőrizte, honnan tudja. Egy szerzői sor és egy-két mondatos bemutatkozás sokszor többet mond el, mint egy hosszú „Rólunk” oldal, amit senki nem nyit meg.

Ha egy oldalnál mind a négy szempontra azt mondod, hogy hát, nem igazán, akkor annál érdemes eldönteni: átírod, összevonod egy másikkal, vagy leveszed. Mind a három jobb, mint hagyni.

Ha azt szeretnéd, hogy a szolgáltatásoldalaid mind a négy szempontnak megfeleljenek, ebben tudunk segíteni: Keresőoptimalizálás

Gyakori kérdések

Mi az EOT/SA?

Négy minőségi szempont kezdőbetűi: erőfeszítés (Effort), eredetiség (Originality), tehetség vagy szakértelem (Talent or skill) és pontosság (Accuracy). A Google útmutatója szerint a minőségértékelők ezek alapján vizsgálják a fő tartalmat.

Mikor frissült a Google útmutatója?

Az oldal frissítési dátuma 2026. október 1.

A lenyitható fülek tartalma is számít?

Igen. Az útmutató kifejezetten példaként hozza a fülek mögé rejtett részeket, például a termékspecifikációt vagy az értékeléseket. Szóval egy félig kitöltött specifikáció-fül ugyanúgy a fő tartalom része, mint maga a leírás, és ugyanúgy beleszámít az összképbe.

Rangsorolási tényező az EOT/SA?

Közvetlenül nem, legalábbis a Google szerint. A minőségértékelők nem rangsorolnak, az ő értékeléseikkel a Google a keresési rendszereit méri. Igazából ezért érdekes: azt mutatja meg, merre hangolják a rendszereket.

Rövid oldal is lehet jó minőségű?

Lehet. Az erőfeszítés a tartalmat működtető rendszerekre is vonatkozik, tehát egy jól megépített kalkulátor vagy eszköz rövid szöveggel is sokat érhet.

Mi a YMYL, és miért fontos itt?

Your Money or Your Life: pénzt, egészséget, biztonságot érintő témák. Ezeknél az útmutató szerint a tartalomnak nagyon pontosnak és a szakmai konszenzussal összhangban lévőnek kell lennie. Egy fogászat, egy könyvelő vagy egy biztosítási oldal mind ide tartozik, vagyis nem csak a kórházak meg a bankok.

Mit csináljak először?

A pénzt hozó oldalakat nézd át: szolgáltatás- és termékoldalak, árak, feltételek. Ott fáj a legjobban egy pontatlanság.