A Google kimondta: minden AI-tartalmat kézzel kell ellenőrizni publikálás előtt

A Google generatív AI-tartalomról szóló útmutatója a Search Central dokumentációjának az a része, amely leírja, hogyan használható AI a weboldalak tartalmához. A 2026. október 1-jei frissítés szerint kritikus az AI-generált tartalom kézi tényellenőrzése publikálás előtt, beleértve a title-t, a meta descriptiont, a strukturált adatot és az alt szöveget.

Mi változott a Google útmutatójában?

A Google 2026. október 1-jén frissítette a generatív AI-val készült tartalmakról szóló Search Central-útmutatót. Az új szöveg kimondja: kritikus, hogy minden AI-generált tartalmat kézzel ellenőrizz és tényszerűen átnézz, mielőtt kiteszed. Eddig is volt benne szó a pontosságról, de ilyen kategorikusan még nem fogalmaztak.

Az indoklás is bekerült. A generatív modellek nem tényeket keresnek elő, hanem azt jósolják meg, milyen szó következik valószínűleg a másik után. Ezért írnak néha magabiztosan olyat, ami egyszerűen nem igaz. Ezt hívják hallucinációnak, és a Google most név szerint megemlíti.

A változásról elsőként a Search Engine Roundtable írt. Eszerint a Google azzal magyarázta a módosítást, hogy a dokumentációt összhangba hozza azzal, amit a fejlesztői rendezvényein már elmondott.

Csak a cikkszövegre vonatkozik?

Nem, és szerintem ez a rész a fontosabb. Az útmutató szerint az ellenőrzés kiterjed a metaadatokra is: a title-re, a meta descriptionre, a strukturált adatokra és a képek alt szövegére. Vagyis mindarra, ami a találati oldalon megjelenhet.

Sok magyar oldalon pont itt csúszik el a dolog. A cikket valaki még átolvassa, a meta descriptiont viszont egy bővítmény generálja, a FAQ-schemát egy másik, és senki nem nézi meg, mit állítanak. Ha egy generált GYIK-válasz rossz árat vagy nem létező szolgáltatást ír, az a Google szemében ugyanolyan pontatlanság, mintha a cikkben lenne.

Vegyünk egy kitalált, de nagyon is életszerű esetet. Egy balatoni panzió oldalán a bővítmény által generált GYIK-válasz azt írja, hogy a parkolás ingyenes. Közben már rég fizetős. A vendég ezt a találati oldalon olvassa, el sem kattint a cikkig, és csak a recepción derül ki az igazság. A cikk szövege közben hibátlan volt.

Szóval nem az a kérdés, hogy a cikket ki írta. Hanem az, hogy amit a Google kiírhat rólad, azt látta-e ember.

Mit jelent ez a webshopoknak?

A webshopokra külön szabály vonatkozik, és ezt az útmutató elég konkrétan írja le:

• Az AI-val generált termékképeknél az IPTC-metaadatban jelölni kell, hogy gépi előállítású (TrainedAlgorithmicMedia érték).
• Az AI-val írt termékadatokat, például a termékcímet és a leírást, külön kell megadni és AI-generáltként megjelölni.

Ez a gyakorlatban a termékfeedet és a Merchant Center-adatokat érinti. Ha a leírásokat tömegesen egy AI-eszközzel írattad át, érdemes megnézni, hogyan kerülnek be a feedbe, és szerepel-e valahol, hogy géppel készültek.

Egy példa, hogy mire gondolok. Tegyük fel, hogy egy kis magyar ruhás webshop egy AI-eszközzel íratta meg a leírásokat. A gép az egyik pólóra azt írja, hogy tiszta pamut, mert a hasonló termékeknél ez a jellemző. Valójában kevert anyag. Ez nemcsak a Google szemében pontatlanság: a vásárló visszaküldi, és jogosan reklamál. Ezért a termékadatoknál nem a stílust nézném át először, hanem az anyagot, a méretet, a kompatibilitást, vagyis mindent, amit a vevő tényként olvas.

Hogyan függ össze a spam-frissítéssel?

Az időzítés nem véletlennek tűnik. A Google szeptemberi spam-frissítése a Search Engine Roundtable beszámolója szerint szeptember 30-án egy második hullámmal folytatódott. Az útmutató pedig változatlanul hivatkozik a tömeges tartalommal való visszaélésre (scaled content abuse): ha valaki generatív eszközzel sok oldalt gyárt anélkül, hogy bármi értéket adna hozzá, az sértheti a spam-szabályokat.

Fontos különbség: a Google nem az AI használatát bünteti. Azt bünteti, ha a tartalomnak nincs hozzáadott értéke, és ehhez most hozzátette, hogy a pontatlanság is gond. Pontosabban: a pontosság eddig is benne volt, csak most külön, nyomatékkal szerepel. A frissítésről részletesebben a szeptemberi spam-frissítésről szóló cikkünkben írtunk.

Mit érdemes most átnézni a saját oldaladon?

Nem kell pánikolni, és nem kell minden AI-val írt szöveget letörölni. Ezt a négy lépést csinálnám meg:

1. Gyűjtsd össze, mi készült géppel. Cikkek, termékleírások, kategóriaszövegek, GYIK-blokkok. Sok cégnél ezt senki nem tudja fejből.
2. Kezdd a pénzt hozó oldalakkal. Árak, szolgáltatásleírások, garanciális feltételek: itt egy hallucináció nemcsak SEO-kérdés, hanem ügyfélpanasz is.
3. Nézd meg a metaadatokat. Title, description, schema, alt szöveg. Egy crawlerrel (például Screaming Frog) gyorsan kilistázható, mi van bennük.
4. Vezess be egy egyszerű szabályt: géppel írt szöveg csak akkor mehet ki, ha egy ember a számokat, neveket és állításokat egyenként ellenőrizte.

Az útmutató azt is javasolja, hogy fontold meg, elmondod-e az olvasónak, hogyan készült a tartalom. Ez nem kötelező, de egy rövid megjegyzés a cikk végén bizalmat épít, és nem kerül semmibe.

A negyedik pontot érdemes leírni, különben nem működik. Én egy cikk vagy oldal átnézésénél nagyjából ezt a listát futtatom végig:

• Minden számnak megvan a forrása? Ha nincs, kivesszük.
• A nevek, cégnevek, terméknevek helyesen szerepelnek, és tényleg léteznek?
• A dátumok stimmelnek, és nem egy régi állapotot írnak le jelen időben?
• A linkek oda mutatnak, ahová a szöveg állítja?
• A title és a meta description ugyanazt mondja, mint az oldal, vagy többet ígér?
• A strukturált adatban lévő GYIK-válaszok egyeznek a látható szöveggel?
• Az alt szöveg azt írja le, ami a képen tényleg látszik?

Nem bonyolult. Persze unalmas, és pont ezért marad el. A schema a legkönnyebben kihagyható tétel, mert az oldalon nem látszik, így senkinek nem tűnik fel, ha butaságot állít.

Hogy a Google pontosan hogyan szűri ki a pontatlan állításokat, azt nem tudom, és az útmutató sem írja le. Én ezért nem a Google-re optimalizálnék, hanem arra, hogy egy figyelmes olvasó se találjon benne téves állítást.

Rontja az AI-tartalom a helyezést?

Önmagában nem. A Google továbbra is azt mondja, hogy a tartalom minőségét nézi, nem azt, hogyan készült. A szabályok alapjait az AI-tartalom és a Google című összefoglalónkban részletesen leírtuk.

Ami most változott: a pontosság kifejezetten bekerült az elvárások közé. Én úgy olvasom, hogy egy magabiztosan téves állítás ugyanúgy gyengíti az oldalt, mint egy vékony, semmitmondó szöveg. Csak éppen nehezebb észrevenni, mert jól hangzik.

Egy mondat erre: a jól hangzó tévedés a legdrágább.

Ha a szövegeidet ember írja és ellenőrzi, a pontatlanság kérdése fel sem merül. Ez a szövegírásunk alapja: SEO szövegírás

Gyakori kérdések

Mit változtatott a Google október 1-jén?

Frissítette a generatív AI-tartalomról szóló Search Central-útmutatót. Az új szöveg szerint kritikus, hogy minden AI-generált tartalmat kézzel ellenőrizz pontosság szempontjából, mielőtt publikálod.

Tiltja a Google az AI-val írt tartalmat?

Nem. A Google a hozzáadott érték nélküli, tömegesen gyártott tartalmat tekinti spamnek. Az AI használata önmagában nem szabálysértés, de a pontatlanság most kifejezetten elvárásként jelenik meg.

A metaadatokat is ellenőrizni kell?

Igen. Az útmutató szerint a title, a meta description, a strukturált adat és a képek alt szövege is ellenőrizendő, mert ezek megjelenhetnek a találati oldalon.

Mit kell tennie egy webshopnak az AI-termékleírásokkal?

Az útmutató szerint az AI-val generált termékadatokat, például címet és leírást, külön kell megadni és AI-generáltként jelölni, az AI-val készült termékképeknél pedig IPTC-metaadattal kell jelezni a gépi előállítást.

Kell jelezni az olvasónak, hogy AI segített a cikkben?

Nem kötelező. A Google azt javasolja, hogy fontold meg, elmondod-e, hogyan készült a tartalom, mert ez segít az olvasónak eligazodni.

Mivel érdemes kezdeni az ellenőrzést?

A pénzt hozó oldalakkal: árak, szolgáltatásleírások, garanciális feltételek. Utána jöhetnek a metaadatok, mert azokat a legritkábban nézi meg ember, pedig a találati oldalon ezek jelennek meg.