Randomizált kísérlet mérte meg az AI Overviews hatását — és a forrásmegjelölés nem pótolja a kattintást

Az AI Overviews a Google találati oldalán megjelenő, AI-generált összefoglaló, amely a kérdést a keresőn belül válaszolja meg. Egy 2026 szeptemberében publikált, 1065 fős randomizált kísérlet szerint ez érdemben csökkenti a továbbkattintást a forrás-oldalakra, és a forrásmegjelölés a kiesett forgalomnak csak a töredékét hozza vissza. A módszertani újdonság az, hogy ez okozati bizonyíték, nem korrelációs megfigyelés.

Mi pontosan ez a kísérlet, és miért erősebb bizonyíték a korábbiaknál?

Mert nem megfigyelés, hanem randomizált kísérlet. Saharsh Agarwal és Ananya Sen kutatásában 1065 amerikai, asztali gépet használó felhasználót vontak be, és véletlenszerűen sorolták be őket a Google Kereső különböző változataihoz. A Digital Content Next 2026. szeptember 14-én publikálta az összefoglalót Rande Price kutatási alelnök tollából.

Ez a módszertani különbség nem szőrszálhasogatás. Az eddigi „az AI Overviews megeszi a forgalmat” típusú állítások túlnyomó része korrelációs adat volt: látszott, hogy ahol megjelenik az AI-összefoglaló, ott kevesebb a kattintás. Csak azt nem lehetett tudni, hogy az összefoglaló okozta-e — vagy egyszerűen az ilyen kérdésekre eleve kevesebbet kattintanak az emberek. A véletlen besorolás pontosan ezt a kétértelműséget szünteti meg.

Mit mutatott az eredmény?

Azt, hogy az AI-összefoglaló a kereső felületén belül megválaszolja a kérdést, és ezzel érdemben csökkenti a továbbkattintás szükségességét azokra az oldalakra, amelyek tartalmából az összefoglaló készült. A hatás irányát eddig is sejtettük. Pontosabban: sejteni és mérni két külön dolog, és eddig csak az első volt meg.

A kutatás legkényelmetlenebb megállapítása viszont nem a kattintás-kiesés, hanem a következő: a forrásmegjelölés csak töredékét pótolja a kiesett forgalomnak. Vagyis az a gyakori megnyugtatás, hogy „de hiszen az AI Overviews hivatkozik a forrásra, szóval végül is megérkezik a látogató”, a mérés szerint nem áll meg.

Miért nem pótolja a forrásmegjelölés a kiesett kattintást?

Mert a hivatkozás és a szándék két különböző dolog. Ha a felhasználó már megkapta a választ, a forrás-link nem válaszra visz, hanem ellenőrzésre — és az emberek túlnyomó többsége nem ellenőriz. A link ott van, csak éppen nincs rá ok rákattintani.

Itt kell átfogalmazni az egészet. Az AI-keresőben a megjelenés nem forgalom-csatorna, hanem márka-csatorna. Az érték nem a kattintásban keletkezik, hanem abban, hogy a te állításod, a te adatod, a te neved kerül bele a válaszba. Aki továbbra is kattintásban méri, az egy olyan mérőszámot néz, amit a felület szándékosan sorvaszt el.

Mit mond ugyanerről a Pew adata?

A Pew Research Center mérése szerint, amikor AI-összefoglaló jelen van a találati oldalon, a felhasználók 8%-a kattint hagyományos találatra — amikor nincs összefoglaló, 15%-a. Ez nagyságrendileg a kattintási hajlandóság felezése.

A Digital Content Next tagkiadóinak többsége ezzel összhangban 1 és 25% közötti keresési forgalom-veszteséget jelez. A sajtóban kering ennél drámaibb, 58%-os átkattintási visszaesésről szóló szám is. Ezt én óvatosan kezelem: más módszertanból és más tartalom-típusokból származik, mint a fenti kísérlet. A tanulság akkor is ugyanaz, ha a konzervatívabb számokat fogadjuk el. Szóval nem a nagy szám a lényeg.

Kinek fáj ez leginkább?

Annak, akinek a tartalma választ ad egy jól körülírt kérdésre — és a bevétele a kattintáshoz van kötve. A definíciós, „mi az a…”, „hogyan kell…”, „mennyibe kerül…” típusú tartalmak a legkitettebbek, mert ezeket az AI-összefoglaló gond nélkül le tudja zárni a saját felületén. Persze nem egyformán: fogalomtól, piactól, kérdéstől is függ.

• Leginkább kitett: definíció, fogalommagyarázat, egyszerű összehasonlítás, rövid útmutató.
• Közepesen kitett: hosszú, lépésenkénti szakmai útmutató, amit muszáj végigolvasni.
• Legkevésbé kitett: saját adat, eset-leírás, ár-ajánlat, eszköz, bejelentkezés utáni tartalom — amit az összefoglaló nem tud helyettesíteni.

Mit tegyél, ha a forgalmad nagy része keresésből jön?

A legrosszabb reakció a mennyiségi menekülés: még több rövid, definíciós cikk. Pontosan azt a tartalom-típust gyártanád nagyobb tempóban, amit a felület a leghatékonyabban helyettesít.

• Válts mérőszámot. A megjelenés és az idézés is eredmény. Ha csak a kattintást méred, minden jó hírt eltakar egy romló szám.
• Írj idézhetően. Kérdés-alapú címsor, a válasz az első bekezdésben, konkrét szám, megnevezett eszköz. Az AI-összefoglaló a jól elkülöníthető, önmagában is megálló bekezdést tudja átvenni.
• Tegyél a tartalomba olyat, amit nem lehet összefoglalni. Saját mérés, saját ár, saját eset, kalkulátor.
• Erősítsd a márkanév-keresést. Ez az egyetlen keresési forgalom, amit az összefoglaló nem tud elvinni.
• Ne dobd el a SEO-t. Az AI-összefoglaló abból válogat, amit a kereső indexelt és megbízhatónak tart — a technikai alapok nélkül nincs miből idézni.

Mit jelent ez a magyar piacon?

Késleltetve, de ugyanazt. A magyar nyelvű találati oldalakon az AI-összefoglaló lassabban terjedt, mint az angol nyelvűeken, viszont a magyar keresési volumen kicsi — vagyis egy azonos arányú kattintás-kiesés itt kevesebb abszolút látogatót jelent, és hamarabb kerül a „már nem érdemes” sávba.

Szóval a magyar piacon nagyobb a tét a márka- és ajánlat-oldalakon, mint a generikus tájékoztató tartalmakon. Nem az a kérdés, hogy hány cikked van a fogalmakról, hanem hogy amikor valaki a te nevedre vagy a te szolgáltatásodra keres, mit talál — és hogy az AI-válaszokban egyáltalán szerepelsz-e.

Ha azt szeretnéd, hogy az AI-válaszokban a te állításod szerepeljen, az idézhető tartalom felépítését szolgáltatásként is meg tudod rendelni: SEO és AI SEO szövegírás

Konkrét csomagként: Keresőoptimalizálás – SEO alap — 70 000 Ft

Gyakori kérdések

Miben más ez a kutatás, mint a korábbi AI Overviews elemzések?

Abban, hogy randomizált kísérlet: 1065 amerikai asztali felhasználót véletlenszerűen soroltak be a Google Kereső különböző változataihoz. A korábbi állítások túlnyomó része korrelációs adat volt, amelyből nem lehetett eldönteni, hogy az AI-összefoglaló okozza-e a kattintás-kiesést, vagy eleve kevesebbet kattintanak az ilyen kérdésekre.

Ha az AI Overviews hivatkozik rám, nem kapok forgalmat?

A kutatás szerint csak töredékét. A hivatkozás nem válaszra visz, hanem ellenőrzésre, és a felhasználók többsége nem ellenőriz. Ezért az AI-keresőben a megjelenést érdemesebb márka-csatornaként kezelni, nem forgalom-csatornaként.

Mennyivel esik a kattintási arány?

A Pew Research Center mérése szerint AI-összefoglaló jelenlétében a felhasználók 8%-a kattint hagyományos találatra, nélküle 15%-a. A Digital Content Next tagkiadóinak többsége 1–25% közötti keresési forgalom-veszteséget jelez. A sajtóban keringő 58%-os szám más módszertanból származik, ezért óvatosan kezelendő.

Melyik tartalom a legkitettebb?

A definíciós, rövid válaszok a legkitettebbek, mert ezeket az összefoglaló le tudja zárni a saját felületén. A legkevésbé kitett a saját adat, eset-leírás, ár-ajánlat és eszköz — amit egy összefoglaló nem tud helyettesíteni.

Érdemes-e még SEO-val foglalkozni?

Igen, mert az AI-összefoglaló abból válogat, amit a kereső indexelt és megbízhatónak tart. Technikai alap és indexelés nélkül nincs miből idézni. A változás nem a SEO eltűnése, hanem a mérőszám cseréje: a megjelenés és az idézés is eredmény.