Videós tartalomgyártás ára 2026 — mi kerül valójában pénzbe?

A videó ára nem a forgatás ára

Amikor valaki árat kér egy céges videóra, szinte mindig azt kérdezi: „mennyibe kerül egy egyperces videó?" Ez ugyanaz a kérdés, mintha egy építkezésen azt kérdeznéd, mennyibe kerül egy köbméter beton. A válasz önmagában igaz, és önmagában használhatatlan.

A videógyártásban a munka háromnegyede nem a kamera előtt történik. Egy 30 másodperces, vágott, feliratozott videó mögött ott van a téma kitalálása, a szkript, a forgatás megszervezése, maga a felvétel, a nyersanyag átnézése, a vágás, a felirat, a hang, a színkorrekció, az exportálás a különböző felületekre, és a kiadás. A forgatás — az a 30 másodperc, amit a néző lát — ebből a láncból a legrövidebb szakasz.

Ezért van az, hogy két árajánlat ugyanarra a „egy videó" tételre háromszorosan is eltérhet, és mindkettő korrekt lehet. Az egyik a kamerát árazza, a másik a láncot.

A forgatási nap: a videógyártás valódi elszámolási egysége

A szakmában azért árazunk forgatási napban, mert a költség nagy része akkor keletkezik, amikor egyáltalán elindul a nap. Ki kell menni, fel kell állítani, be kell világítani, be kell mikrofonozni a szereplőt, meg kell találni a hangot, be kell melegednie annak, aki beszél. Ez az „indulási költség" ugyanannyi akkor is, ha egy videót veszel fel, és akkor is, ha tizenkettőt.

Ebből következik a videómarketing legfontosabb gazdasági szabálya, amit a legtöbb cég túl későn ért meg:

Ez nem trükk és nem spórolás. Ez a különbség aközött, hogy valaki „elmegy videózni", és aközött, hogy valaki tartalomgyártásban gondolkodik. Aki felkészülten megy ki — kész témalistával, megírt szkriptekkel, előre eldöntött képméretekkel —, az ugyanabból a napból sokszorosát hozza ki.

Mitől lesz egy videó 130 000 Ft-tól vagy 30 000 Ft-tól?

Számoljuk ki, mert ez az egész árazás magja. Vegyünk egy 400 000 Ft-os eseti forgatási napot utómunkával együtt:

• 3 videó a napból: 133 000 Ft/videó
• 6 videó a napból: 67 000 Ft/videó
• 12 videó a napból: 33 000 Ft/videó

Ugyanaz a stáb, ugyanaz a felszerelés, ugyanaz a nap, ugyanaz a számla. A különbség kizárólag az előkészítésben van.

Innen érthető meg, miért kérdezi meg egy tapasztalt videós elsőként azt, hogy „hány videóra van szükséged havonta", és nem azt, hogy „mikor érünk rá forgatni". Nem az időpont a szűk keresztmetszet, hanem a téma. Tizenkét videóhoz tizenkét mondanivaló kell — és a legtöbb cégnél pont ez fogy el hamarabb, mint a pénz.

Eseti forgatás vagy havi együttműködés?

A két konstrukció nem ugyanarra való, és a választás nem árkérdés, hanem ritmuskérdés.

Eseti forgatás akkor jó, ha egy konkrét, körülhatárolt dologra kell anyag: elindul egy szolgáltatás, megnyílik egy üzlet, kell egy bemutatkozó videó a weboldalra. Van eleje és vége. Nálunk ez jelenleg 400 000 Ft-tól egy teljes forgatási napra, utómunkával együtt.

Havi együttműködés akkor jó, ha a videó nem projekt, hanem csatorna — vagyis folyamatosan kell tartalom, mert a közösségi felületek folyamatosan fogyasztják. Nálunk ez jelenleg:

• 350 000 Ft/hó — havi együttműködés egy forgatási nappal. Benne: havi tartalomterv és ötletek, szkriptek, a forgatási nap, vágás, utómunka, kiadás, és a videókhoz tartozó vizuális posztanyagok.
• 400 000 Ft/hó — ugyanez két forgatási nappal.

Mindkettő alanyi adómentes, tehát ezek a végösszegek — nem jön rájuk semmi. Nincs hűségidő, havi elszámolással.

Figyeld meg a két havi ár közti különbséget: a második forgatási nap 50 000 Ft-tal drágítja a hónapot, miközben a forgatási kapacitás megduplázódik. Ez megint ugyanaz a logika: a tervezés, a szkriptírás és a rendszer fenntartása nem duplázódik attól, hogy kétszer megyünk ki.

Ha a videó mellé a hirdetéskezelés és a közösségimédia-jelenlét is kell, azt érdemes egyben nézni — a csomagok oldalon látod, hogyan áll össze, a közösségi média kezelés és a TikTok tartalomgyártás pedig külön is kérhető.

Az öt tétel, ami észrevétlenül drágítja a videót

Ezek nem „extrák", amiket az ügynökség rátol az ajánlatra. Ezek olyan munkák, amelyek a legtöbb ajánlatból hiányoznak, és utólag derül ki, hogy valakinek meg kell csinálnia.

1. A második képméret. Ugyanaz a videó álló (9:16) és fekvő (16:9) formátumban két külön vágás. Ha ez nincs beárazva, akkor vagy nem lesz meg, vagy pótmunkaként jön.

2. A felirat. A közösségi médiában a videók nagy részét hang nélkül kezdik el nézni. Felirat nélkül a videó első három másodperce néma — vagyis pont az a szakasz vész el, ami eldönti, végignézik-e. A szó szintjén időzített, olvasható felirat viszont valódi utómunka, nem egy gombnyomás.

3. A hang. A nézők a rossz képet megbocsátják, a rossz hangot nem. Csiptetős mikrofon nélkül forgatott anyagon utólag nem lehet megjavítani a visszhangot — legfeljebb elfedni.

4. A jogtiszta zene és effektek. Az ingyenesen letölthető hangminták licence kereskedelmi felhasználásnál gyakran homályos: attribúciót kér, vagy épp a fizetett hirdetésben való felhasználást tiltja. Egy hirdetésbe tett videónál ez valós kockázat.

5. A kiadás. Feltölteni, leírást írni, időzíteni, a megfelelő formátumban a megfelelő felületre tenni — ez videónként pár perc, havi tizenkét videónál viszont már egy fél munkanap.

Mikor NE csinálj céges videót?

Ez a rész hiányzik a legtöbb ilyen cikkből, pedig ez menti meg a legtöbb pénzt.

Ne csinálj videót, ha nincs mit mondanod. A videó felerősíti az üzenetet, de nem hozza létre. Ha nincs kész az ajánlat, nincs eldöntve, kinek szól, és nincs meg, mi a különbség közted és a versenytárs között, akkor a videó csak drágábban közli ugyanazt a homályt.

Ne csinálj videót, ha nincs hova vinni a nézőt. Ha a videó alatt nincs működő weboldal, foglalási felület vagy legalább egy űrlap, ami tényleg kézbesíti az üzenetet, akkor a figyelem elszáll. Ez gyakoribb probléma, mint gondolnád — érdemes előbb a weboldalt rendbe tenni.

Ne csinálj videót havi egy darabot. Havi egy videó nem csatorna, hanem emlék. A közösségi felületek algoritmusa a rendszerességre reagál, és havi egy anyaggal a fiók nem kap elég jelet ahhoz, hogy bármit is megtanuljon rólad.

Ne kezdj videóval, ha a hirdetési keret még nincs meg. A szerves elérés kiszámíthatatlan. Ha a videó mögé nem tudsz hirdetést tenni, akkor a gyártásra költött pénz megtérülése is kiszámíthatatlan lesz.

Számoljunk: három valós forgatókönyv

Egyszemélyes szolgáltató, aki most kezdi. Nem havi együttműködés kell, hanem egyetlen eseti nap: 400 000 Ft-tól, amiből 8-10 rövid videó jön ki. Ez 3-4 hónapnyi tartalom, darabra 40-50 000 Ft. A tanulság, amit ilyenkor a legtöbben megszereznek: kiderül, mennyi mondanivalójuk van valójában. Ha a tizedik videónál elfogy a téma, akkor a havi együttműködés amúgy sem működött volna.

Kisvállalkozás, ami már posztol, de akadozva. Itt a havi 350 000 Ft-os konstrukció a logikus: egy forgatási nap, abból 8-12 videó, tervvel és szkripttel, folyamatos kiadással. A fő nyereség nem is a videó, hanem hogy megszűnik a „mit posztoljunk ma" kérdés.

Több telephelyes vagy több márkás cég. Itt jön be a két forgatási napos, 400 000 Ft-os változat: a két nap külön helyszínt vagy külön témablokkot jelent, és a második nap alig 50 000 Ft-tal drágít. Ha emellett hirdetni is kell, akkor érdemes az egészet egy csomagban nézni, mert a videó, a poszt és a hirdetés külön-külön beszerezve összeadódik.

Gyakran ismételt kérdések

Mennyibe kerül egyetlen rövid videó?
Önmagában ritkán érdemes egyetlen videót gyártatni, mert a forgatási nap indulási költsége ugyanaz. Ha egy napból 8-12 videó készül, a darabár nálunk jellemzően 33 000–50 000 Ft között alakul. Egyetlen videóra kimenni ennek a többszöröse darabra nézve.

Miért forgatási napban áraztok, és nem videóban?
Mert a költség nagy része a nap elindításából jön, nem a felvétel hosszából. A forgatási napos árazás átlátható: te döntöd el, hány témát készítesz elő rá, és ezzel te befolyásolod a darabárat.

Benne van a szkriptírás az árban?
A havi együttműködésben igen: a tartalomterv, az ötletek és a szkriptek is a szolgáltatás részei. Eseti forgatásnál ezt előre egyeztetjük, mert az sem ritka, hogy a megrendelőnek már megvan a saját anyaga.

Kell hozzá stúdió?
A legtöbb esetben nem. A közösségimédia-videók nagy része a saját helyszíneden jobban működik, mert hiteles. Stúdió akkor indokolt, ha semleges háttér kell, vagy ha a helyszín zajos.

Mennyi idő, mire kész egy hónapnyi anyag?
A forgatási nap után az utómunka jellemzően 1-2 hét, mert a vágás, a felirat és a hang darabonként külön munka. Ezért érdemes egy hónappal előre forgatni, nem az utolsó héten.

Mi történik, ha nem tetszik a kész videó?
Ezért van szkript. A javítás a szkript szintjén olcsó, a kész vágásnál drága, a forgatás után pedig van, ami már nem javítható — ezért egyeztetünk mindent forgatás előtt, nem utána.

Egészségügyi vagy pszichológiai szolgáltatást is lehet videózni?
Lehet, de ott a szkript nem stílus kérdése, hanem jogi. Az egészségügyi szolgáltatás reklámozására külön szabályok vonatkoznak, és egy tizenöt másodperces videóban könnyű véletlenül gyógyulást ígérni. Ezt a szkript szintjén kell megoldani, nem az utolsó vágásnál kiszedni.

Hogyan hozok ki egy napból tizenkét videót?
Előkészítéssel: kész témalistával és megírt szkriptekkel, blokkokba rendezve. A konkrét beosztást a videós tartalomnaptárról szóló cikkben írtuk le, a szkriptekhez pedig kész vázak vannak a forgatókönyv-sablonok között.

Ha konkrét számot szeretnél a saját helyzetedre, írd meg, hány videóra van szükséged havonta és milyen felületre — ebből fél óra alatt kijön, melyik konstrukció éri meg neked. Kérek ingyenes konzultációt →