Marketingszerződés buktatói — hét pont, ami nélkül ne írj alá

A marketingszerződéseknél a legtöbb vita nem az árból keletkezik. Hanem abból, hogy nincs leírva, mi történik, amikor véget ér az együttműködés. Ez a cikk azt a hét pontot járja végig, amit érdemes tisztázni aláírás előtt — mindegyik olyan, aminek a hiánya később pénzben vagy hónapokban mérhető.

1. Kié a hirdetési fiók

Ez az egyetlen pont, amiből nem szabad engedni, és a leggyakrabban elrontott.

Ha a kampányaid a szolgáltató saját fiókjában futnak, akkor váltáskor nem egyszerűen a beállításokat veszíted el. Elveszíted az évek alatt felhalmozott konverziós előzményt, ami az automatikus licitelés alapja, a remarketing-listákat, és a historikus adatot, ami alapján egyáltalán meg tudnád ítélni, jó irányba mentek-e a dolgok.

A helyes felállás egyszerű: a fiók a cég nevére szól, a fizetési adat a cégé, a szolgáltató pedig hozzáférést kap hozzá — amit meg lehet vonni. Ugyanez vonatkozik az analitikai tulajdonra, a címkekezelőre és a cégprofilra is.

Ha ez a pont vitatott, az önmagában elég információ. Nincs olyan szakmai indok, ami miatt egy szolgáltatónak a te fiókodat a sajátjaként kellene birtokolnia — a hozzáférés minden feladathoz elegendő.

2. Kié az, ami elkészül

A domain a legsúlyosabb tétel. Ha a szolgáltató nevén van bejegyezve, akkor a teljes online jelenléted az ő kezében van — és ezt utólag rendezni jóval nehezebb, mint előre kikötni. A regisztrátornál ellenőrizhető, kinek a nevén szerepel.

3. Mit jelent pontosan a teljesítés

A „havi marketingtámogatás” vagy a „folyamatos optimalizálás” nem teljesítésmeghatározás. Nem azért, mert rosszhiszemű, hanem mert nem számon kérhető — és ez mindkét félnek rossz.

A jó meghatározás konkrét: mit, mennyit, milyen gyakran. Például hány kampány karbantartása, hány új hirdetésváltozat havonta, hány cikk, hány egyeztetés, milyen gyakorisággal riport.

Fontos, hogy ez a szolgáltatót is védi: a pontos lista nélkül ugyanis a megrendelő minden hónapban egyre több feladatot vár el ugyanazért a díjért, és ez a leggyakoribb oka annak, hogy az együttműködések elromlanak.

Amit érdemes külön kimondani: mi nem tartozik bele. A médiaköltés, a fotózás, a fejlesztés, a licencdíjak, a kreatív gyártás — ezek mindegyike lehet külön tétel, de ha nincs kimondva, akkor arról fognak vitatkozni, amikor számla jön róla.

4. Mi történik, ha vége

Ezt a részt szokás átugrani az aláíráskor, mert senki nem a válásra készül. Pont ezért itt keletkezik a legtöbb kár.

Felmondási idő. Legyen szimmetrikus. Ha a szolgáltató 15 nappal felmondhat, de te csak 90 nappal, az nem partneri viszony.

Hűségidő. Ha van, tudni kell, mi az ára a korábbi kilépésnek. A hosszú, indoklás nélküli hűségidő kockázatot jelent — a rövid felmondási idő önmagában minőségi garancia, mert arra kényszeríti a szolgáltatót, hogy havonta bizonyítson.

Átadás-átvétel. Ez a legfontosabb sor: mit ad át, milyen formában, hány napon belül. Hozzáférések, jelszavak, forráskód, feed, riportok, kampányszerkezet dokumentációja.

Adatok további használata. Ki férhet hozzá az ügyféladatokhoz a szerződés után, és mennyi ideig őrizheti meg őket.

Egy jó jel, amit érdemes keresni: ha a szolgáltató magától hozza fel az átadás kérdését. Aki hosszú távra tervez, annak nem kell fogva tartania az ügyfeleit.

5. Riportálás és átláthatóság

Rögzíteni kell, milyen gyakran és milyen tartalommal érkezik riport. A gyakoriságnál fontosabb a tartalom.

Négy dolognak érdemes benne lennie: a médiaköltés és a szolgáltatási díj külön, a fiókban jelentett eredmény, a tényleges üzleti eredmény (rendelésszám, ajánlatkérés), és egy mondat arról, mit tanultunk.

Az utolsó a legfontosabb, és az különbözteti meg a beszámolót a munkától. Grafikont bárki tud exportálni; azt megírni, hogy mi működött, mi nem, és min változtatunk, csak az tudja, aki tényleg dolgozott a fiókkal.

Érdemes kikötni azt is, hogy a fiókokhoz folyamatos hozzáférésed van, nem csak riportot kapsz. Ez nem bizalmatlanság: a saját üzletedről szóló adathoz való hozzáférés alapfeltétel, és minden komoly szolgáltató természetesnek veszi.

6. Adatkezelés és titoktartás

Ha a szolgáltató hozzáfér az ügyfeleid adataihoz — márpedig a hirdetési listák, az e-mail-címek és a webshop-adatok esetében hozzáfér —, akkor adatfeldolgozói szerepbe kerül. Ezt írásban rendezni kell.

A gyakorlatban ez nem bonyolult, de nem is hagyható ki: rögzíteni kell, milyen adatokhoz fér hozzá, milyen célból, meddig őrzi, kinek adhatja tovább (például alvállalkozónak vagy hirdetési platformnak), és mi történik az adatokkal a szerződés végén.

A titoktartás pedig kölcsönös kell legyen. Külön érdemes kitérni arra, hogy a szolgáltató használhatja-e referenciaként a nevedet és az eredményeidet. Ez alapból nem magától értetődő — és sok cégnél üzleti okból nem is kívánatos.

Az ár szerkezete — nem az összeg a lényeg

A díjazásnál nem az a fő kérdés, mennyi, hanem hogy miből áll. Négy modell fordul elő, és mindegyik mást ösztönöz.

A második sorral érdemes óvatosnak lenni. Nem eleve rossz modell — nagy költésnél logikus, mert a munka mennyisége is nő a kerettel. De beépít egy érdekütközést: a szolgáltató akkor keres többet, ha többet költesz, függetlenül attól, hogy az a többlet megtérül-e. Ha ezt a modellt választod, legyen mellette egy megtérülési küszöb, ami alatt a keret nem emelhető.

A negyedik modellnél egy dolgon áll vagy bukik minden: mi számít „eredménynek”. Ha ez a fiókban jelentett konverzió, akkor olyasmihez kötöd a díjat, amit maga a szolgáltató mérési beállítása befolyásol. Ha a tényleges, könyvelésben megjelenő bevételhez köti a szerződés, az mindkét félnek tisztább — cserébe a szolgáltató jogosan kéri, hogy legyen rálátása arra is, mi történik az általa hozott érdeklődőkkel.

Amit mindenképpen külön kell szerepeltetni: a médiaköltés és a díj. Az összevont ár elrejti, mennyi megy ténylegesen hirdetésre — és ez az a szám, ami nélkül semmilyen megtérülés nem számolható ki.

7. A jelek, amiknél lépj hátra

Öt olyan jel, ami tapasztalat szerint később problémává válik.

Garantált eredmény. Konkrét pozíciót vagy megtérülést senki nem tud garantálni, mert sem a keresők, sem a hirdetési platformok nem teszik lehetővé. Aki ilyet ígér, vagy nem érti, mit mond, vagy tudja, és mégis mondja.

Nem hajlandó a fiókot a te nevedre tenni. Erre nincs szakmai indok.

Nem mondja meg, mennyi a médiaköltés és mennyi a díj. Az összevont ár elrejti, mennyi megy tényleg hirdetésre.

Sürget az aláírással. A határidőhöz kötött kedvezmény önmagában nem baj, de egy szerződés átolvasására mindig van pár nap.

Nincs írásbeli szerződés, csak ajánlat. Az ajánlat nem rendezi a tulajdonjogot, a felmondást és az átadást — vagyis pont azt nem, amiből a viták keletkeznek.

Egy zárómegjegyzés: ez a lista nem jogi tanácsadás, hanem az együttműködésekben visszatérően előforduló pontok összefoglalása. Nagyobb tételnél érdemes a szerződést jogásszal átnézetni — a költsége töredéke annak, amit egy rosszul zárult együttműködés visszaállítása jelent.

Kapcsolódó: MarketingtervKPIAttribúció