Hány cikk kell ahhoz, hogy lássanak? Nem a szám számít

„Hány cikk kell?” — erre azért nincs jó szám, mert nem a darabszám a mérőegység, hanem a témalefedettség. Tíz cikk, ami egyetlen témakört teljesen körbejár, többet ér, mint ötven, ami ötven különböző dologról szól egyszer-egyszer. A kereső ugyanis nem cikkeket rangsorol, hanem azt méri fel, kihez érdemes küldeni egy adott kérdést.
Miért rossz mérőszám a darabszám
A „hány cikk kell” kérdés mögött az a feltételezés áll, hogy a tartalom mennyisége és a láthatóság között egyenes arány van. Ha ez igaz lenne, akkor a legtöbb cikket író cég állna mindenütt elöl — a gyakorlatban viszont rendszeresen látni olyan oldalt, aminek húsz cikke van és jól teljesít, meg olyat, aminek kétszáz, és alig kap forgalmat.
A különbség nem a mennyiségben van, hanem abban, hogy a cikkek egy irányba mutatnak-e. A kereső nem egyenként ítéli meg a cikkeket: azt próbálja eldönteni, hogy egy adott téma esetén a te oldalad-e a jó hely. Húsz cikk ugyanarról a témakörről erre a kérdésre igennel válaszol; kétszáz cikk kétszáz témáról nem válaszol semmire.
Mit jelent egy témakör lefedése
Egy témakör akkor van lefedve, ha bárki, aki abban a témában bármilyen kérdéssel érkezik, nálad megtalálja a választ — nem csak a legnépszerűbb kérdésre, hanem a mellette lévő ötre is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a témakörnek van egy fő oldala, és köré épül több, egymásra hivatkozó részletesebb oldal.
Ez a szerkezet két dolgot csinál egyszerre. Az olvasónak azt mutatja, hogy itt komolyan foglalkoznak a kérdéssel — ez bizalmi jel. A keresőnek pedig azt, hogy az oldal ebben a témában mélységgel rendelkezik. A belső linkek ilyenkor nem díszítés, hanem ez az, ami a különálló cikkekből témakört csinál.
Érdemes tisztázni, mi NEM témalefedettség. Ha ugyanarról a kérdésről írsz öt cikket kissé más címmel, az nem mélység, hanem ismétlés — és a saját oldalaid fogják egymást szorítani ugyanazon a keresésen. A lefedettség azt jelenti, hogy a téma különböző kérdéseire válaszolsz, nem azt, hogy ugyanazt többször elmondod. Ez a különbség dönti el, hogy a tartalom halmozódik-e vagy hígul.
A vevő útjának négy szakasza
A lefedettség ellenőrzéséhez a legegyszerűbb keret a vevő útja. Négy szakasz van, és mindegyikhez más kérdés tartozik:
| Szakasz | Tipikus kérdés | Tartalomtípus |
|---|---|---|
| Probléma | miért van ez a bajom? | magyarázat, tünetek |
| Megoldás | mivel lehet ezt megoldani? | lehetőségek, összevetés |
| Döntés | melyiket válasszam, mennyibe kerül? | ár, buktatók, folyamat |
| Szolgáltató | kire bízzam? | referencia, garancia, arc |
A legtöbb magyar oldalon az első szakasz túl van reprezentálva, a harmadik pedig hiányzik. Rengeteg magyarázó cikk van arról, mi a probléma, és szinte semmi arról, hogy mennyibe kerül és mi a buktató — pedig a megkeresés a harmadik szakaszból jön.
Mélység vagy szélesség?
Ha választani kell, mélység. A szélesség — sok téma, mindegyikről egy cikk — azért nem működik, mert egyetlen témában sem leszel a legjobb válasz, és a kereső mindig a legjobb választ keresi, nem a sokadikat.
A magyar piacon ráadásul a legtöbb rés nem témabeli, hanem mélységbeli. Szinte minden kérdésre van már valamilyen magyar tartalom — de a nagy része felszínes, általános, és nem válaszol a második kérdésre. Aki egyetlen témát végigvisz odáig, hogy a nehéz kérdésekre is felel, az sokkal könnyebben lesz első, mint aki húsz témát érint felületesen.
Mennyi cikk kell egy témakörre
Tapasztalati nagyságrend: egy fő oldal és nyolc-tizenkét körülötte lévő tartalom fed le egy közepes témakört. Ennél kevesebb rendszerint hézagos marad; ennél több pedig már gyakran átfedésbe kerül önmagával, és a saját oldalaid kezdik egymást szorítani.
Ez a szám erősen függ a témakör méretétől. Egy szűk szakmai kérdés esetén négy-öt tartalom is lehet teljes lefedettség. Egy tág, több irányba nyíló témakörnél viszont húsz sem elég — ilyenkor viszont jellemzően nem egy témakörről van szó, hanem többről, amit érdemes szétválasztani.
Egy gyakorlati ellenőrzés a teljességre: írd össze azt a tizenöt kérdést, amit egy érdeklődő a témában feltehet — a legegyszerűbbtől a legkényesebbig —, és nézd meg, hányra van nálad válasz. Ha tízre van, a témakör lefedettnek tekinthető. Ha háromra, akkor nem az a kérdés, hány cikk kell, hanem hogy melyik hét hiányzik.
Milyen sorrendben írd meg
A leggyakoribb hiba a sorrendben van, nem a mennyiségben. A legtöbben az első szakasszal kezdenek — a magyarázó tartalommal —, mert azt a legkönnyebb megírni. Ez viszont a legtávolabbi pont a megkereséstől, és emiatt hónapokig nem történik semmi látható.
A helyes sorrend fordított: kezdd a döntési szakasszal. Először írd meg azt, ami az árról, a választásról és a buktatókról szól — ezekre kevesebben keresnek, de akik keresnek, azok vevők. Utána jöjjön a megoldási szakasz, és csak legvégül a magyarázó tartalom, ami a legnagyobb mennyiséget hozza, de a legkisebb szándékkal. Így az első hónapok munkája is termelhet megkeresést.
Mikor nyiss új témakört
Akkor, ha a meglévő már hoz eredményt — nem előtte. A jel egyszerű: a témakör oldalai közül több is megjelenéseket kap, és legalább egy az első két oldalon áll. Ez azt jelenti, hogy a kereső elfogadta, hogy ebben a témában illetékes vagy.
Ha viszont az első témakör még nem működik, az új témakör megnyitása csak szétosztja a figyelmet — a tiédet és a keresőét is. Ez a leggyakoribb oka annak, hogy valakinek száz cikke van és egyik sem hoz semmit: nem az a baj, hogy keveset írt, hanem hogy minden cikk egy új irányba indult.
Mit várj, és mikor
Az első valódi jel jellemzően nem az ötvenedik cikknél jön, hanem a nyolcadik-tizediknél — feltéve, hogy mind ugyanabba a témakörbe tartozik. Ekkor kezd látszani, hogy a kereső a témakör több oldalát is behozza, és hogy olyan keresésekre is megjelensz, amikre nem is írtál külön cikket.
Ez utóbbi a legjobb jel az egészben: amikor a kereső olyan kérdésekre is téged hoz, amiket nem céloztál meg. Ez azt jelenti, hogy már nem cikkekként kezel, hanem a téma egyik forrásaként — és ettől a ponttól kezdve minden további cikk gyorsabban indul be, mint az első nyolc.
Egy utolsó megjegyzés a mennyiségről, ami ellentmondásosnak hangzik: a cikkszám akkor lesz igazán fontos, amikor már nem az a szűk keresztmetszet. Amíg egyetlen témakör sem működik, a több cikk nem segít. Amint viszont az első témakör beindult, és látod, hogy a szerkezet működik, onnantól a mennyiség tényleg gyorsít — mert már tudod, mit érdemes írni, és minden új darab egy működő rendszerbe kapcsolódik be.
Ez a fordulópont az, amiért érdemes türelmesnek lenni az elején. Az első nyolc-tíz cikk drágának és lassúnak tűnik, mert egyenként kell mindegyikkel megküzdeni. A tizenötödik után viszont már nem egyenként dolgoznak, hanem egymást segítik — és ez az a pont, ahonnan a tartalom a legolcsóbb marketingeszközzé válik, amivel egy magyar kisvállalkozás rendelkezhet.
Gyakori kérdések
Hány cikk kell ahhoz, hogy lássanak a Google-ben?
Nem a darabszám a mérőegység, hanem a témalefedettség. Tíz cikk, ami egyetlen témakört teljesen körbejár, többet ér, mint ötven, ami ötven különböző dologról szól egyszer-egyszer. Egy közepes témakört jellemzően egy fő oldal és nyolc-tizenkét kapcsolódó tartalom fed le.
Mélység vagy szélesség a fontosabb?
Mélység. A szélesség azért nem működik, mert egyetlen témában sem leszel a legjobb válasz, a kereső pedig mindig a legjobbat keresi. A magyar piacon ráadásul a legtöbb rés nem témabeli, hanem mélységbeli: van tartalom, csak felszínes.
Milyen sorrendben írjam meg a cikkeket?
Fordítva ahhoz képest, ahogy a legtöbben teszik. Kezdd a döntési szakasszal — ár, választás, buktatók —, mert ezekre kevesebben keresnek, de akik igen, azok vevők. A magyarázó tartalom jöjjön utoljára: az hozza a legnagyobb mennyiséget, de a legkisebb szándékkal.
Mikor nyissak új témakört?
Akkor, ha a meglévő már hoz eredményt: a témakör több oldala kap megjelenéseket, és legalább egy az első két oldalon áll. Ha az első témakör még nem működik, az új csak szétosztja a figyelmet — ez a leggyakoribb oka annak, hogy valakinek száz cikke van, és egyik sem hoz semmit.
Miért nincs eredményem, pedig sokat írok?
Jó eséllyel azért, mert a cikkek nem egy irányba mutatnak. A kereső nem egyenként ítéli meg őket, hanem azt próbálja eldönteni, hogy egy adott témában a te oldalad-e a jó hely. Húsz cikk ugyanarról a témakörről erre igennel válaszol, kétszáz cikk kétszáz témáról nem válaszol semmire.
Mikor jön az első valódi jel?
Jellemzően a nyolcadik-tizedik cikknél, ha mind ugyanabba a témakörbe tartozik. A legjobb jel az, amikor a kereső olyan kérdésekre is téged hoz, amikre nem írtál külön cikket — ettől a ponttól minden további tartalom gyorsabban indul be.
Megtervezzük a témaköröd lefedését
Megnézzük, mi van már meg nálad, mi hiányzik a négy szakaszból, és milyen sorrendben érdemes megírni.
Kérem az ingyenes auditot🔥 Friss 2026-os elemzések ebben a témában
Aktualizált magyar piaci kutatás, pillérek és gyakorlati guide-ok 2026 H1 adatokkal:
Aki mögötte állRácz Dávid
Alapító, aMarketingeseMagyar kis- és középvállalkozásokkal dolgozom: Google Ads, Meta, keresőoptimalizálás és weboldalak. Nem csomagot adok el — előbb megnézem, mi az, ami nálad ténylegesen megtérülhet, és azt írom le őszintén.
Online marketing szakértő. SEO , Google Ads , Facebook hirdetések.

Új weboldal online időpontfoglalással és három bemutatkozó videóval egy budapesti személyi edzőnek.
Elolvasom →🔥 Friss 2026-os elemzések ebben a témában
Aktualizált magyar piaci kutatás, pillérek és gyakorlati guide-ok 2026 H1 adatokkal:
Ezeket is sokan olvassák
Nézzük meg, mi hozná nálad a legtöbbet
Az átnézés ingyenes: megnézzük a fiókodat vagy az oldaladat, és 48 órán belül leírjuk, mit látunk — konkrétan, nem sablonszöveggel.
